KUTATÁS MÁSKÉNT, A BRAIN REACTION TRACKING TECHNOLÓGIA

 

 

 

A vásárlóval kapcsolatos kutatásaink azon a premisszán alapulnak (az Ügyfelek elképzelése szerint), hogy döntéseink racionálisak és ennek következményeként meg tudjuk őket magyarázni, létezik egy döntési fa modell, melyből megértjük, hogy a VÁSÁRLÓ hogyan jutott arra a döntésre, amire jutott.

 

A legújabb kognitív neurológiai kutatások azt a tényt tárták fel, hogy az emberi döntések 99%-ban érzelmi alapúak. Ezen belül 75-80%-ban automatikusak és tudattalanok (vagyis egy „robotpilóta” dönt helyettünk úgy, hogy erről nem is tudunk az esetek többségében)!

 

Ebből az következik, hogy ilyen döntési fa nem létezik, sőt a VÁSÁRLÓ jelentős részben tudattalanul, automatikusan, ill. érzelmi alapon dönt, vagyis DÖNTÉSE HÁTTERÉRŐL NEM LEHET TUDATOS KÉPE!

 

Azonban minden döntés mögött ott áll egy „kitalált” történet, vagyis egy RACIONALIZÁLÁSI EREDMÉNY, ami valóban tudatosul, és amit a kutató vagy elhisz (mint ok), vagy nem. Vagyis a válaszok tényleges motivációra vonatkozó igazságtartalma megkérdőjeleződik, minden válasz alkalmával.

 

Ez igaz a kvalitatív és a kvantitatív kutatásokra egyaránt, függetlenül attól, hogy a kvantitatív kutatások statisztikai háttere tudományosabbnak tűnik, mint a kvalitatív kutatás „tudománytalan” módszertana (ami persze alapvető pszichológiai módszertanokat tartalmaz, mivel célja a válaszok mögött meghúzódó -esetek többségében tudattalan-motivációk feltárása)

 

Abban az esetben, ha a válaszadó nem tudja döntésének a hátterét (mert az esetek többségében érzelmi alapú és tudattalan), akkor teljesen mindegy, hogy utána milyen tudományt alkalmazunk a feldolgozásra, mert amit feldolgozunk az egy „kitalált történet”. A „kitalált történetek” is az agy szüleményei, azok értékelése is ad bizonyos eredményt, a kérdés az, hogy ezek alapján mennyire szabad ezekben hinni!

 

Napjainkban a vásárlókutatás ebben a csapdában vergődik.

 

Mi lehet a kiút vásárlói kutatás csapdájából?

 

A kvalitatív kutatások nagy hátránya, hogy statisztikailag értékelhető eredményeket nem lehet álltaluk kapni. Kérdés az, hogy ez igazi hátrány-e ahhoz képest, hogy a kvantitatív kutatásból arról kapunk statisztikát, ami nem feltétlenül releváns számunkra (ti. a „kitalált történetekről”)

 

Az igazi aha-élmény a kvalitatív kutatások alkalmával valósul meg abban az esetben, ha valóban a kimondott szavak mögé sikerül belátni (mert mint tudjuk: „az ember nem azt mondja, amit gondol, és nem arra gondol, amit mond”), és megtaláljuk azokat a motivációkat, melyek a döntéseink irányítói.

 

A kvalitatív kutatás tehát azokat az érzelmi motivációkat keresi (összhangban a legújabb kognitív neurológiai kutatásokkal), melyek alapvetően meghatározzák a viselkedési mintáinkat.

 

A kérdés az, hogy milyen mélyre sikerül leásni a tudattalanba, mert az életünk során hozott döntéseink és annak körülményei mind ott tárolódnak ebben a nehezen hozzáférhető memória bankban. Amennyiben sikerrel járunk, és sikerül a felszínre hozni ezeket az emlékeket, kezünkben van a MESTERKULCS, mellyel igazi forradalmi eredményeket érhetünk el.

 

Forradalmian új módszertan a kvalitatív kutatásban:

Bioszenzorok + MI (mesterséges intelligencia) = brET technológia (Brain Reaction Tracking)

 

Nehéz dolga van a kvalitatív kutatónak, mivel kevésbé ismerik el, mint a kvantitatív (statisztikai, matematikai tudományokban jártas) kutatót, hiszen ő nem a „ráció” talaján mozog, hanem a pszichológia, a tudat és a lélek megfoghatatlan területén kalandozik azért, hogy válaszokat találjon a feltett kérdésekre, melyek ráadásul tömegekre nem adnak eredményeket (statisztikailag nem értelmezhetőek).

 

Ezzel együtt olyan érzelmi mintázatok tárhatók fel a módszertan segítségével, melyek mégis általánosíthatók abból adódóan, ahogy az ember érzelmi működése általánosan leírható.

Ehhez két dolog kell:

 

vagy zseniális pszichológiai képességekkel kell rendelkeznie a kutatónak (de ha az, akkor miért lenne kvalitatív kutató, miért nem terapeuta, mely sokkal jobban fizető állás és az Ügyfél sokkal jobban hisz benne), vagy olyan segéd technika alkalmazása szükséges, ami jóval kisebb pszichológiai szakértelmet igényel.

 

Amennyiben az ember beismeri, hogy távolról sem zseniális pszichológus, akkor olyan segéd technikához kell fordulnia, mely jól helyettesíti a hiányosságait ezen a területen.

 

Ezért fejlesztettünk ki egy új mérőeszközös technológiát, ami egy inger hatására bekövetkező agyi reakciók követésével képes azonnal reagálni, ha az érzelmek és a racionalizált folyamatok között ellentmondást tárunk fel, ebben pedig egy MI (mesterséges intelligencia) segít.

 

Amennyiben az érzelmi, szenzomotorikus, energetikai reakciók eltérnek a verbális reakcióhoz illő mintázattól, olyan irányba lehet kérdéseket feltenni, ahol a válaszok és az érzelmi reakciók szinkronba kerülnek, vagyis átléphetünk a RACIONALIZÁLÁS valóságot eltakaró falán!

 

A brET technológia a gyakorlatban.

 

A kvalitatív kutatások verbális és projektív technikái mellett, olyan új technológiákat alkalmazunk, amivel a döntési folyamatokat, ill. annak felidézését AZ AGYI REAKCIÓK NYOMONKÖVETÉSÉVEL EGÉSZÍTJÜK KI. Segítségünkre van, néhány bioszenzor és MI (mesterséges intelligencián) alapuló érzelmeket detektáló és elemző rendszer. Ezáltal egy olyan komplex rendszert kapunk, mellyel könnyebb, gyorsabb és biztosabb a döntési folyamatok mögött meghúzódó hátterek felismerése.

 

Ezt a komplex, az ETresearch által 2019-ben kifejlesztett rendszert

AGY REAKCIÓ KÖVETÉS (BRAIN REACTION TRACKING) brET TECHNOLÓGIÁNAK neveztük el.

 

Pillanatnyilag 8 dimenziót tudunk (szükség szerint) egyidőben figyelni:

Érzékelés

Észlelés

Érzelmi reakció

Stresszválasz

Energia felhasználás mintázata

Racionalizálás

EEG aktivitás

Szenzomotoros aktivitás

 

Ezen paraméterek együttes elemzése gyorsabb, mélyebb és pontosabb eredményekhez vezet, a hagyományos kvalitatív technikákhoz képest, az akár a tudatalattiból előhívott érzelmek és a racionalizálás eredményeiből adódó ellentmondások feltárhatók!

 

A leírt módszertant eddig három területen alkalmaztuk sikeresen:

Weboldal hatékonyság javítása,

Digitális tananyag hatékonyság javítása,

Bankváltás okainak feltárása.

 

A forradalmian új brET TECHNOLÓGIA a mélyinterjúk és a fókuszcsoportos kutatások területén, mind on-line, mind off-line térben is az eddigitől eltérő lehetőséget kínál.

 

 

ikon2


cikkek

Itt olvashat legfrissebb kutatási eredményeinről,

újdonságainkról.

   
ikon1


pályázat

Európai Uniós pályázataink keretében az alap kutatások mellett

vizsgálati módszereink fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

ikon3


hírlevél

Iratkozzon fel negyedévente megjelenő hírlevelünkre.